Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar vizsla

 

Rövidszőrű magyar vizsla

kutyakikepzes_kutyakikepzo_csaladi_kutya_magyar-vizsla.jpg

rövidszőrű magyar vizsla világszerte az egyik legismertebb magyar vadászkutya. Legközelebbi rokona a drótszőrű magyar vizsla.

Története 

Régi magyar vadászkutya, amely több fajta keresztezéséből alakult ki. Már honfoglaló őseink mellett, akik szenvedélyes vadászok voltak, feltűnt egy vadászkutya, amely követte őket a vándorlások során a Kárpát-medencébe. Sárga, esetleg barna színű, néha foltos volt, s a vadászat minden mozzanatánál segítségére volt a vadásznak. Ez a mára kihalt kopó volt a mai magyar vizsla őse. Legkorábbi ábrázolása a 1100 és 1120 között készült Codex Albensisben található, de a Képes krónikában is felbukkan a „kajtárkodó kopó” képe. Hunor és Magor találkozása a csodaszarvassal című képen négy jól felismerhető vizsla látható. A vizsla említésével nemeseink levelezésében is gyakran találkozhatunk.

A török hódoltság korában megjelent hazánkban a törökök sárga vadászkutyája a sloughi, amely kereszteződött az itt élő vadászkutyákkal és kialakult vizslánk alaptípusa. Az 1731-ből származó adat szerint a trencséni Zay család kezdett először foglalkozni a tenyésztésével, és valószínű, hogy egy Angliából származó spanyol vizslát is bevontak a tenyésztésbe. Ekkor még a vizsla gesztenyebarna színben vagy fehér jegyekkel is létezett. A 19. század végén megritkult az állomány, ekkor vonták be a tenyésztésbe a pointert és a német rövidszőrű vizslát.

1920-ban megkezdték a fajta törzskönyvezését, 1928-ban elkészült a fajtaleírás (standard), és 1935-ben az FCI bejegyezte a hivatalosan elismert fajták közé. A II. világháború után a veszteségeket pótlandó a gödöllői tenyésztelepen indult újra a tenyésztése. Ma már nem tartozik a veszélyeztetett fajták közé, hiszen a világon az egyik legismertebb magyar fajta, amelynek jelentős állományai vannak Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban.

Tiszta vérűként viszonylag rövid ideje , mintegy 80 éve tenyésztik.

Külleme és jelleme 

Kicsit megilletődött

A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás.Testalkata szikár, a szépség és erő harmóniáját tükrözi. A rövid szőrű vizsla zsemleszínű szőrzete alig kíván gondozást. A lakásban tartott példányok szőre egész évben hullik, ezért rendszeres kefélést igényel. Középnagy, 50–60 cm marmagasságú, 20–26 kg súlyú (egyes megtermett példányok akár a 35 kg-ot is elérhetik), rendkívül elegáns megjelenésű és mozgású, kedves, engedelmes természetű, még a vizslák közül is kitűnik intelligenciájával. A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerekszetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Helyt kell állniuk vízen, mezőn, erdőben is. Kiváló a szaglásuk, a levegőben terjedő szagokat persze a körülményektől függően mint például páratartalom, szélerősség,hőmérséklet akár 150 méterről is megérzik így a megsebzett vadat is könnyen megtalálják és megfelelő távolságból „megállják”. Amikor megmozdul a vad, a vadásznak kell el döntenie,hogy lelőhető-e a vad vagy sem, ezalatt a vizslának egy helyben kell maradnia. A lelőtt vadat készségesen a gazdájuk elé viszik. A rövid szőrű magyar vizsla nemcsak vadászkutya, hanem a család kedvence és a gyerekek játszópajtása is, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. Adrótszőrű magyar vizslával szemben a rövid szőrű inkább alkalmas lakásban tartásra, igazi „kanapé-specialista”, sőt télen a rövid szőrzete nem mindig nyújt megfelelő védelmet a metsző hideg ellen.

Városi tenyészetekben túlfinomodik, betegségek iránt fogékonnyá válik, gyenge idegzetű lesz, noha szigorú és következetes tenyészkiválasztással a legjobb és modern vadászatra legalkalmasabb vizslát lehetne faragni belőle.

Betegségek 

A fajta hajlamos genetikai betegségekre, mint a daganat, szív-elégtelenség, allergia, külső hallójárat gyulladása, szemészeti probléma, csípőízületi diszplázia, epilepszia. A leggyakrabban előforduló betegség a Vizsla Myositis, amely nyelési problémákat, habos nyáladzást okoz. Az állkapcsok körüli izmokat gyengíti meg, nehézkessé téve a táplálkozást a kutya számára.

 

Fajtagazda ország Magyarország
Osztályozás
Csoport VII. Vizslák
Szekció 1. Kontinentális vizslák
Típus 1.1 Kontinentális típusú vizslák

 

 

 

Drótszőrű magyar vizsla

kutyakikepzes_kutyakikepzo_csaladi_kutya_drotszoru_magyar_vizsla.jpg

drótszőrű magyar vizsla egy veszélyeztetett magyar vadászkutya-fajta. Legközelebbi rokona a rövidszőrű magyar vizsla.

 

Története 

A magyar vizsla drótszőrű változata korántsem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint a rövidszőrű magyar vizsla. A drótszőrű magyar vizsla kialakulása a 20. században történt, fiatal fajtának tekinthető. A rövidszőrű almokban időről időre feltűntek az elvárttól eltérő szőrminőségű egyedek, amelyeket kiselejteztek. A drótszőrű vizsla tenyésztése az 1940-es években indult el Vasas József kitartó munkájának köszönhetően. Az eltérő szőrminőségű rövidszőrű egyedeket keresztezték a drótszőrű német vizslával. A cél a nagy hideget jobban tűrő vadászkutya létrehozása volt, amely a rövid szőrű változat fajtajellegét hordozza.

II. világháború megakasztotta az éppen kialakult fajta tenyésztését, de a vadászok kitartása meghozta az eredményt: az FCI1966-ban hivatalosan is elismerte a drótszőrű magyar vizslát. Az állomány java még ma is vadászok mellett dolgozik, kedvencként nem terjedt el. Meglehetősen ritka fajta, a mudi és az erdélyi kopó mellett a veszélyeztetett fajták közé sorolják.

Külleme és jelleme 

A magyar vizslákra jellemző az elegáns megjelenés, a könnyed felépítés, a harmonikus mozgás, bár a drótszőrű kissé robusztusabbnak hat.

Elsősorban szőrzete és erősebb csontozata különbözteti meg a rövid szőrű magyar vizslától. A rövidszőrű magyar vizslával együtt a vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerekszetterek és a többi vadászkutya munkáját, szóval igazi mindenes. Egyszerre vadászkutya, a család kedvence és a gyerekek játszópajtása, hiszen intelligenciája, alkalmazkodóképessége minderre alkalmassá teszi. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdának a csillagokat lehozná az égről. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: a besurranót éppúgy körülrajongja, mint a közeli barátot. A rövidszőrű rokonához képest jobban bírja a hideget.

 

Fajtagazda ország Magyarország
Osztályozás
Csoport VII. Vizslák
Szekció 1. Kontinentális vizslák
Típus 1.1 Kontinentális típusú vizslák

 

Forrás:Wikipedia