Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erdélyi kopó képesség vizsga szabályzat

                                             

                           Erdélyi kopó képesség vizsga szabályzat

Forrás www.erdelyikopo.net 
 
Ezen szabályzat szerint vizsgáztathatók az egyéb, vaddisznó-hajtásra használt kopófajták (szlovák kopó, alpesi tacskókopó, szávavölgyi kopó, stb.)
 
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:
1. A képességvizsga az erdélyi kopó munka- teljesítményvizsgálatának alapveto rendezvénye. Célja, hogy a fiatal erdélyi kopó legfontosabb öröklött vadászati adottságait felmérje, ezáltal megállapítsa, hogy az adott egyed megfelel-e a fajtastandard munkatulajdonságokra vonatkozó eloírásainak. Azok a kutyák, amelyek nem teljesítik a képességvizsgát, nem vehetok tenyésztésbe. Sikertelen vizsga bármikor megismételheto.
2. A vizsgára nevezheto minden erdélyi kopó, mely betöltötte a 12 hónapos kort. Azonban szorgalmazni kell, hogy a kopók minél fiatalabb korban vizsgázzanak, amikor a kiképzettség még nem fedi el a veleszületett adottságokat (12-20 hónapos korban).
3. A képességvizsga rendezéséhez olyan, vadászatra alkalmas területet kell biztosítani, ahol a vad rejtozködéséhez kello takarás van, de a kutyának megfelelo szabad mozgást tesz lehetové. A vad minden esetben élo vaddisznó, melyet egy bekerített, maximum 1 ha-s területen (vaddisznóskert) szabadon engedünk. Ahol a terület ezt nem teszi lehetové, szükségmegoldásként a vaddisznó a területre az állatvédelmi eloírásoknak megfelelo módon, ketrecben is kihelyezheto.
4. Ketrecben a vaddisznót olyan terepen helyezzük el, ami kelloen takarja a vadat: suru aljnövényzetu erdo. Ha nem megfelelo a takarás, a ketrecet ágakkal fedjük el, azonban ez a megoldás a feladat reális elbírálásához nem igazán szerencsés.
Vaddisznóskertben a terepnek lehetoleg annyira fedettnek kell lenni, hogy a kutya lehetoleg ne szemre keressen. Ez a fedettség azonban a bírálatot is megnehezíti, ezért a kertben egy magaslest kell elhelyezni.
5. A vonszalék fektetéséhez gyér aljnövényzetu erdei területet vagy ligetes területet kell biztosítani.
6. Az idegrendszeri vizsgálat egy megfelelo méretu tisztáson vagy mezon történik.
7. A képességvizsga ideje alatt csak az a kutya lehet szabadon, amelyik éppen vizsgázik, és a bíró engedélyezi a kutya elengedését. A többi kutyát a vizsga befejezéséig pórázon kell tartani.
8. Amennyiben a vizsga során a kutya kárt tesz a vaddisznóban, azt a rendezo szerv és a kutya tulajdonosa egyenlo arányban osztozva téríti meg a disznó tulajdonosának.
 
II. FELADATOK LEÍRÁSA
 
1. Vaddisznóhajtó fázis
A vizsgázó a kopót pórázon a területre vezeti, elengedi és keresésre buzdítja (szükség esetén több alkalommal is). A kopónak érdeklodve kell keresnie. Itt még csak a keresokedvet bíráljuk, a módszerességet és a stílust kevésbé. Amelyik kopó megtalálta a vadat, a feladat 50 %-t teljesítette. Amelyik nem találta önállóan, azt a vezetoje odavezetheti, ez esetben azonban csak akkor értékelheto a feladat, ha a kutya ezt követoen már önállóan dolgozik.
Miután megtalálta a vadat, határozott érdeklodést kell mutatnia iránta, hanggal kell jeleznie . Amelyik kopó kitartóan néhány percen keresztül jelzi hanggal a vaddisznót, "megfelelt" minosítést kap. Ha nem mutat elég érdeklodést, segíto kutyát lehet alkalmazni. Ez bármilyen fajtájú eb lehet, az egyedüli fontos szempont, hogy tapasztalt, dolgozó disznós-kutyának kell lennie. Ha a kopó segíto kutyával sem mutat határozott érdeklodést, "nem felelt meg" minosítést kap.
Vaddisznóskertben a feladat annyiban bovül ki az elozohöz képest, hogy a vad és a kutya szabadon mozoghat a kerten belül, így a kutyának lehetosége van annak hajtására, a bírónak pedig, hogy elbírálja a kopó legfontosabb, fajtajellegnek megfelelo tulajdonságát, az ún. "hajtóhang" meglétét. Ez a hang a kopófajták esetében kiemelten fontos, a jövoben ennek bírálatára kell a hangsúlyt fektetni.
A képességvizsga célja tehát, hogy a kutya viselkedését elbíráljuk élo vaddisznóval szemben.
 
2. Az idegrendszer vizsgálata: viselkedés lövésre
Egyszerre maximum 5 kopó vizsgázhat. Egy nyílt területen a vazetok egymástól 3- 5 méterre haladva laza pórázon vezetik kutyájukat. Az ebek nem zavarhatják egymást. Tolük minimum 20 méterre egy segíto puskából, esetleg riasztópisztolyból 1 perces különbséggel 2 lövést ad le. A kutyák felfigyelhetnek a lövésre, de kifejezett ijedtséget nem mutathatnak, vezethetonek kell maradniuk. Amelyik kutya megijed, de pórázon továbbvezethető, lövésre érzékeny. Amennyiben a többi feladaton jól megfelelt, a vizsgát teljesítheti, de a törzskönyvére rá kell vezetni: „Képességvizsgán lövésre érzékeny”. Amelyik rángatja a pórázt, menekülni próbál, vagy a lövések után nem vezethető tovább, a vizsgán nem felelt meg. A törzskönyvre rá kell vezetni: „Képességvizsgán lövésfélő”
 
3. Vonszalék-munka
Gyér aljnövényzetu erdoben vagy ligetben kb. 100 lépés hosszan egy töréssel, friss (nem kiszárított) vaddisznó csülökkel, esetleg szarvaslábbal vonszalékot húzunk. A fektetéshez oz nem használható . Minden kopónak külön vonszalékot készítünk. A vonszalékot ne fektessük széllel szemben. Egyszerre csak egy kopó dolgozik, végig vezetéken. A vezeto nem irányíthatja a kutyát, de keresésre buzdíthatja. A bíró a vezeto mögött vagy a vonszalék mellett haladva értékeli a munkát.
Megfelelo annak a kutyának a teljesítménye, amelyik érdeklodik a nyom iránt, önállóan keres és megtalálja a vonszalék végét a nyomon haladva. Ha a kopó eltávolodik a nyomtól, és a bíró úgy ítéli, hogy arra segítség nélkül nem tér vissza, utasítására a vezeto visszahívhatja és újból indíthatja a kutyát. Ezt két alkalommal ismételheti meg, ha ezen felül újból elhagyja a nyomot, "nem felelt meg" minosítést kap.
 
III. ÉRTÉKELÉS:
A képességvizsga során a kopók kizárólag " megfelelt " illetve " nem felelt meg " minosítést kaphatnak. A kiemelkedo egyedek eme tulajdonságát megjegyzésként a bírálati lapra rá lehet vezetni.
A bírók a bírálati lapon rövid szöveges leírást adnak a kutya munkájáról.
Sikertelen képességvizsga esetén az bármikor megismételhető.
 
Forrás:MKOSE Kutyaiskola