Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Agár verseny

Magyarországon rendezték az agarak 2006-os világbajnokságát június közepén, aminek nem utolsósorban a hazai hagyomány volt az oka. Erről és a különleges sportág szépségeiről Miklós Leventét, a Hungária Agár Klub elnökét, allround bírót kérdeztük.


- Milyen hagyománya van Magyarországon az agárversenyeknek és mi jellemezte őket korábban?

- Agárversenyeket a 19. század közepétől tartanak, persze nem a mai formában, hiszen akkor a kutyák élő nyúl után futottak. Ezekre kettesével engedték az agarakat, a verseny menetét lóhátról figyelték és maga a bíró is lóról követte az eseményeket. A direkt kieséses rendszer végén egy kutya lehetett győztes. Az agárversenyek hosszú múltra tekintenek vissza, igaz, több olyan időszak is volt, amikor egyáltalán nem rendeztek futamokat, így például sem a világháborúk alatt, sem 1945 után, amikor "úri sportnak" könyvelték el. Az agártartás 1968-ban kezdődött újra, s azóta egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az első pár agár 1967-ben lett törzskönyvezve, ekkor kezdődtek a lóversenypályán az első edzések, ekkoriban a napi tíz futamból hat volt a lovaké és négy az agaraké.

- Hogyan került műnyúl az igazi helyére?

- A műnyúl a 19. század végétől kezdődően jelent meg először az angol pályákon, ugyanis rájöttek, hogy a verseny menete nem követhető mindenki számára teljes mértékben. Régen a gyakorlat az volt, hogy az élő nyulat a kutyák akár két-három kilométerre is elkergették, és azt csak a lovas kísérők láthatták, hogy melyik kutya lett a győztes. A nyulat ezután lecserélték a megbízható futású műnyúlra.

- Lehetett régebben fogadni a kutyákra?

- Valószínűleg voltak fogadások, de mára hivatalos formában ez megszűnt - legalábbis nálunk. Több országban viszont mind a mai napig fogadnak, például a sport szülőhazájában, Angliában is, ahol már a 18. század második harmadától üzemszerűen folynak ezek a profi versenyek.


- Hol lehet agárversenyen fogadadást kötni?

- A legfőbb központ Anglia és Írország, de emellett Spanyolország és Olaszország is jelentős. A nagyvilágban az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, valamint Ausztráliában nagyüzemben folynak a fogadásos agárversenyek. Hongkong és Makaó szintén híres futamairól, vagyis azt lehet mondani, hogy általában véve a brit befolyású területeken nagy népszerűségre tett szert ez a fajta sport. Magyarországon a fogadásos agárversenyek nem terjedtek el.

- Mi a legfőbb különbség a profi és az amatőr versenyek között?

- A profi versenyeknél a tenyésztők, trénerek, tulajdonosok és pályaalkalmazottak élnek az üzemszerűen űzött sportból, míg az amatőr versenyeknél a többség saját maga tartja a kutyáit, tréningezi és szállítja a különböző futamokra. Nagyon lényeges, állatvédelmi különbség, hogy a profi versenyzés esetében minden olyan kutyát, amely befejezte verseny-pályafutását és nem olyan jó, hogy tenyésztésbe fogják, egyszerűen kiirtanak. Ez sajnos azt jelenti, hogy a fogadásos fajtában évente 100 ezer, 4-6 éves agarat irtanak ki. Ezzel kapcsolatban nagyon csúnya hírek is napvilágra kerültek: amikor Barcelonában bezárták az agárpályát, az oda tartozó 400 kutyát a szomszédos narancsültetvény fáira aggatták föl. Ezzel szemben az amatőr versenyzőket életük végéig megtartják.

- Mennyire jellemző a doppingolás a fogadásos versenyekre?

- Bizony nem jelentéktelen szempont ez sem, de itt nagyon szigorú vizsgálatokon kell keresztül menniük a kutyáknak, pusztán a fogadók érdekei miatt. Az agár egészsége ezeknél a versenyeknél annyira nem fontos szempont, amit legjobban az előbb említett kutyairtások jellemeznek. Az amerikai versenyüzemben a szukákat tüzelés ellen is kezelik, hogy az ivarzás ne zavarja a versenyzést. A kisebb amatőr versenyeken nehéz kiszűrni a doppingolókat, de egy világbajnokságon természetesen komoly teszteknek kell megfelelniük a versenyzőknek.

- Hol vannak jelentős versenypályák Európában?

- A rábapatonai mellett van még Isaszegen is, ez nem olyan jó minőségű, de mindenképpen figyelemre méltó. Rábapatonán június 10-11-én rendezték egyébként a világbajnokságot. Tudomásom szerint több nincs, az ország határain túl pedig Ausztriában van öt, Csehországban négy, tőlünk keletre és délre nincs. Németországban, Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban elég magas színvonalú pályák létesültek.


- Csak dupla U alakú pálya van Magyarországon?


- Nem, van még úgynevezett coursing-pálya is Sóskúton, ami azt jelenti, hogy a kutyák nyílt mezőn, cikcakkban kergetik a műnyulat, ami az igazi állat mozgását utánozza. Ebben a kategóriában szintén vannak minden évben Európa-bajnokságok, amelyeken a magyar kutyák is jól szerepeltek kis olasz agárban, orosz agárban és magyar agárban. Coursing Eb-t még nem rendeztek nálunk.

- Milyen pénzkiadással kell számolnunk, ha versenykutyát szeretnénk tartani?

- Fajtától függően Európában ezer-kétezer eurót kérnek el egy kölyökkutyáért, amelyet a későbbiek során állandóan gondozni kell. A versenyagaraknak természetesen csak a legjobb minőségű takarmányt adhatjuk, emellett fizetni kell még a különböző gyógyszereket és a nevezési díjakat, s ekkor arról még nem is beszéltünk, hogy a kutyát el is kell szállítani a versenyek helyszínére. Nálunk 50-100 ezer forintért lehet kapni kölyköt, de legalább félmillió forinttal kell számolni ahhoz, hogy elinduljunk, ugyanakkor a kutya sok időt is igényel, amit igen nehéz pénzben mérni. Naponta minimum két-három kilométert kell mozogni a kutyákkal, ami egyúttal kellemes és egészséges időtöltés is.

- Milyen agárklubok vannak Magyarországon?

- Három klubról beszélhetünk, ezek mindegyike a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete alá tartozik. A Hungária Agár Klub az összes agárfajta tenyésztésével és kiállításával foglalkozik, a Rába Agár Klub fő profilja a versenyzés szervezése, a Magyar Agár Klub a magyar agár fajtával foglalkozik.

- Melyek a legkedveltebb fajták nálunk?

- Az angol agár, amellyel nemzetközi versenyeken is jelentős eredményeket értünk el, az utóbbi tíz-tizenöt évben számos világ- és Európa-bajnokságot nyertünk vele. A magyar agár abból a szempontból is kedvelt, hogy ez magyar fajta, de külföldön szintén népszerű: Németországban, Ausztrában, Lengyelországban és Franciaországban elég komoly állományok vannak magyar agárból. Egy időben afgán agárból is jó eredményeket értünk el, de a whippetek szintén kedveltek, újabban ez az állomány gyarapszik leglátványosabban.

Forrás:Deluxe Magazin